Nearshoring: magyar IT-csapat nemzetközi projekteken

Rövid válasz: egy nyugat-európai cégnek egy közép-európai, például magyar IT-csapat ugyanabban vagy szomszédos időzónában, ugyanazon uniós jog alatt és jellemzően angolul dolgozik. Nem a legolcsóbb megoldás a világon, de a kommunikáció, az adatvédelem és a közös munka szempontjából sokszor a legkevésbé kockázatos. Ezt hívják nearshoringnak: a munkát nem a világ másik végére, hanem a közeli szomszédságba szervezik ki.

A téma egy magyar cégnek két irányból érdekes. Egyrészt lehetőség: a magyar IT-cégek és szakemberek egyre több nemzetközi projekten dolgoznak. Másrészt választás: egy hazai cég is dönthet úgy, hogy nem a legolcsóbb, távoli partnert keresi, hanem egy közelit. Ez a cikk mindkét oldalnak segít: annak, aki partnert keres, és annak is, aki nemzetközi ügyfeleknek szeretne dolgozni, és tudni akarja, mit várnak tőle.

Mi a különbség az onshore, a nearshore és az offshore között?

Onshore: a partner ugyanabban az országban van. Legkönnyebb a közös munka, de általában a legdrágább.
Nearshore: a partner egy közeli országban, hasonló időzónában, hasonló kultúrával és jogi környezettel dolgozik. Egy német, osztrák vagy holland cégnek például Magyarország, Lengyelország vagy Csehország.
Offshore: a partner távoli országban van, nagy időeltolódással. Jellemzően a legolcsóbb, de a kommunikáció és az adatvédelem nehezebb.

A holland külügyminisztérium exportfejlesztési ügynökségének (CBI) elemzése szerint egy korábbi felmérésben a nyugat-európai cégek informatikai és üzleti folyamat-kiszervezési költésének 46%-a onshore, 23%-a nearshore és 31%-a offshore partnerekhez ment.

Mekkora a magyar IT- és szolgáltatói szektor?

A KSH szerint 2022-ben nagyjából 48 500 vállalkozás működött a hazai infokommunikációs szektorban, és a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 8,1%-át adták. 2023-ban 229 400 embert foglalkoztatott a szektor, és a számítástechnikai szolgáltatások exportja 966 milliárd forint volt, 2018 óta évente kb. 11%-kal nőve. Az exportált IKT-szolgáltatások 87%-át külföldi tulajdonú cégek adták.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2025-ös jelentése szerint a hazai üzleti szolgáltató központok 2025-ben 118 543 embert foglalkoztattak, 7%-kal többet, mint egy évvel korábban, 245 központban. Az informatikai funkciók közül a központok 48%-a végez infrastruktúra-üzemeltetést, 46%-a informatikai ügyfélszolgálatot és 43%-a kiberbiztonsági feladatokat. A központok 98%-ában az angol a munkanyelv, 57%-uk regionális, 43%-uk globális piacokat szolgál ki. A VG beszámolója szerint 2025-ben 13 új központ jött létre 3236 munkahellyel, ami 2014 óta a legjobb eredmény.

Miért választják a nearshore partnert?

Időzóna. Egy közép-európai csapat ugyanabban vagy egy órával eltérő időzónában dolgozik, mint Nyugat-Európa. A megbeszélések munkaidőben vannak, a kérdésekre aznap válasz jön.

Adatvédelem. Ez a legkevésbé ismert, de sokszor a legfontosabb előny. Az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen belül a személyes adatok további garanciák nélkül áramolhatnak, mert mindenhol a GDPR érvényes. Egy unión kívüli partnernél ehhez vagy az Európai Bizottság megfelelőségi határozata kell, vagy külön garanciák (például általános szerződési feltételek). A Bizottság megfelelőségi határozata jelenleg csak nagyjából 16 unión kívüli országra vagy területre vonatkozik, India például nincs köztük. Egy uniós nearshore partnernél ez a kérdés egyszerűen nem merül fel.

Közös jogi környezet. A CBI elemzése szerint az uniós szolgáltatók ugyanazon uniós jog alá tartoznak, mint a megrendelőik, ami a szerződések, a felelősség és a megfelelés szempontjából egyszerűbb.

Nyelv és kultúra. Az angol a közép-európai IT-ban általános munkanyelv, és a munkakultúra, a projektmódszertanok közel állnak a nyugat-európaihoz. A német nyelvű piacra dolgozó csapatoknál a német nyelvtudás is gyakori.

Utazás. Ha személyes találkozó kell, egy közép-európai partnerhez néhány órás repülőút vagy akár autóút az út, nem egy hosszú, többnapos utazás.

Az árnyoldal: nem a legolcsóbb

A CBI elemzése szerint a közép-kelet-európai régióban kevés a szakember, és emelkednek az árak, a legmagasabbak Lengyelországban. A nearshoring tehát nem a legolcsóbb óradíjról szól, hanem a teljes projekt kockázatáról és költségéről: kevesebb félreértés, kevesebb éjszakai egyeztetés, kevesebb adatvédelmi kérdés. Egy projekt, amely egy hónappal korábban és kevesebb javítással készül el, a magasabb óradíj mellett is olcsóbb lehet. Ezt az összehasonlításnál érdemes a teljes projektre vetítve számolni, nem egy-egy szakember napidíjára.

Az együttműködés három formája

A nearshore együttműködés többféle formában működhet, és a választás a feladattól függ:

Szakember-kölcsönzés (staff augmentation): egy vagy néhány szakember beépül a megrendelő meglévő csapatába, annak folyamatai és vezetése szerint dolgozik. Akkor jó, ha a megrendelőnek erős saját csapata van, és csak kapacitás vagy egy hiányzó szakértelem kell.
Dedikált csapat: a partner egy teljes, a megrendelőnek dolgozó csapatot ad, saját csapatvezetővel. Akkor jó, ha hosszabb távú, folyamatos munkáról van szó, és a megrendelő nem akar saját csapatot építeni.
Projektalapú megbízás: a partner egy meghatározott eredményt szállít, a saját módszertana szerint. Akkor jó, ha a feladat jól körülhatárolható, és a megrendelő az eredményre koncentrál, nem a napi irányításra.

Hogyan működik a gyakorlatban?

Egy jól működő nearshore együttműködés a napi működésben alig különbözik egy belső csapattól. A megbeszélések munkaidőben, videóhívásban zajlanak, a csapat ugyanazokat az eszközöket használja (feladatkezelő, verziókezelő, csevegő), és van egy kapcsolattartó mindkét oldalon, aki dönteni tud.

Az első hetek a legfontosabbak. Ilyenkor érdemes egy rövid személyes találkozót is tartani, ha lehet: a közös munka sokkal gördülékenyebb, ha az emberek ismerik egymást. Utána a rendszeres, rövid egyeztetések és a jól vezetett dokumentáció tartják egyben a munkát.

Gyakori hibák

Csak az óradíj alapján választanak. A legolcsóbb ajánlat gyakran a legkevésbé tapasztalt csapatot vagy a legtöbb rejtett költséget jelenti.

Nincs gazda a megrendelő oldalán. Ha senki nem felel a partner munkájáért, a csapat a saját feltételezései szerint dolgozik, és a végén az eredmény nem az lesz, amit a megrendelő várt.

Írásos igények nélkül indul. A távolság, még ha kicsi is, felnagyítja a félreértéseket. A felhasználói történetek és az átvételi feltételek itt még fontosabbak.

A tudás nem marad a megrendelőnél. Dokumentáció és átadás nélkül a megrendelő a partnertől függ, és egy váltás nagyon drága lesz.

Mire figyeljen a megrendelő?

Ki dolgozik a projekten? Ugyanaz a csapat marad végig, vagy cserélődnek az emberek?
Milyen nyelven dokumentál, és milyen részletességgel?
Van-e tapasztalata a te iparágadban és hasonló méretű projekteken?
Hogyan kezeli az adatokat: hol vannak a szerverek, ki fér hozzá, van-e adatfeldolgozói szerződés?
Hogyan zajlik a kommunikáció: napi vagy heti egyeztetések, közös eszközök, egy kapcsolattartó?
Hogyan kezeli a változásokat és a csúszást?

Amit mi láttunk

A csapatunk több korábbi projektje is nemzetközi volt, és jól mutatja, mennyit számít a közös időzóna és a közös nyelv.

CRM 27 országban: egy több mint 7000 fős nemzetközi állategészségügyi vállalat 27 országban vezetett be egységes Salesforce CRM-et, ahol a projektmenedzsmentet és a megvalósítás irányítását a csapatunk vitte. Egy ilyen projektben a közös munkanyelv és az átfedő munkaidő a napi működés alapja.
Állatorvosi alkalmazás Kínának: ugyanennél a vállalatnál a kínai leányvállalat számára készült alkalmazás, ahol az üzleti elemzést és a projektmenedzsmentet Európából vittük, időeltolódással. Ez pont a nearshoring ellentéte volt, és megmutatta, mennyi többletmunkát jelent, ha a csapatok munkaideje alig fedi egymást: minden kérdésre egy nappal később jön válasz, ezért a pontosan leírt igények és az aszinkron dokumentáció még fontosabbak.

Biztonság és hozzáférések

Egy külső csapat a megrendelő rendszereihez és adataihoz fér hozzá, ezért a biztonsági szabályokat az első napon kell rendezni, nem utólag:

saját fiók minden embernek, többfaktoros azonosítással, közös jelszavak nélkül;
csak a szükséges jogosultságok, és ezek rendszeres felülvizsgálata;
adatfeldolgozói szerződés, ha személyes adatokkal dolgoznak;
a hozzáférések azonnali megszüntetése, ha valaki elhagyja a projektet.

Egy uniós partnernél a jogi keret egyszerűbb, de a gyakorlati biztonság ugyanúgy a két fél közös felelőssége.

Hogyan mérd a sikert?

Egy nearshore együttműködést ugyanúgy kell mérni, mint egy belső csapatot: a vállalt határidők teljesülése, a szállított eredmény minősége, a hibák száma, és az, hogy a megrendelő oldalán mennyi idő megy el egyeztetésre. Ha az utóbbi folyamatosan nő, az jelzés: vagy az igények nem elég világosak, vagy a kommunikáció nem működik. Negyedévente érdemes egy rövid, őszinte visszatekintést tartani mindkét féllel: mi működik, mi nem, és mit kell változtatni.

Mikor nem a nearshoring a jó válasz?

Ha a munka nagyon jól leírt, stabil, és az ár a döntő: egy távoli partner olcsóbb lehet.
Ha napi, személyes jelenlét kell: akkor onshore, helyi partner.
Ha egy ritka szakértelem csak egy adott helyen érhető el: akkor ott kell keresni, ahol van.

Mit tegyél most?

Döntsd el, mi a fontosabb: a legalacsonyabb óradíj, vagy a legkisebb kockázat.
Ha személyes adatokkal dolgozik a partner, nézd meg, hol lesznek az adatok, és kell-e külön garancia.
Kérj referenciát hasonló nemzetközi projektről.
Tisztázd a kommunikációt: nyelv, egyeztetések rendje, kapcsolattartó, dokumentáció.
Kezdd egy kisebb, jól körülhatárolt projekttel, és csak utána bővíts.

Ha nemzetközi projekthez keresel egy közép-európai, angolul dolgozó IT-csapatot vagy szakembert, nézd meg az IT outsourcing szolgáltatásunkat.

GYIK

Mi a nearshoring?

Az informatikai munka kiszervezése egy közeli országba, hasonló időzónával, kultúrával és jogi környezettel. Egy nyugat-európai cégnek például egy közép-európai, magyar, lengyel vagy cseh partner.

Miért előnyös adatvédelmi szempontból?

Az Európai Unión belül a személyes adatok további garanciák nélkül áramolhatnak, mert mindenhol a GDPR érvényes. Unión kívüli partnernél megfelelőségi határozat vagy külön szerződéses garancia kell.

Olcsóbb a nearshoring, mint az offshoring?

Általában nem. Az óradíj magasabb lehet, de a kommunikáció, az időzóna és az adatvédelem miatt a teljes projekt kockázata és rejtett költsége gyakran alacsonyabb.

Mekkora a magyar IT-szolgáltatói szektor?

A KSH szerint 2023-ban 229 400 embert foglalkoztatott, és a számítástechnikai szolgáltatások exportja 966 milliárd forint volt. A HIPA szerint a hazai üzleti szolgáltató központok 2025-ben 118 543 embert foglalkoztattak.

Milyen nyelven dolgoznak a magyar IT-csapatok?

A nemzetközi projekteken jellemzően angolul. A HIPA felmérése szerint a hazai üzleti szolgáltató központok 98%-ában az angol a munkanyelv.