IT-szakember bérlése vagy felvétele: mikor melyik?

Rövid válasz: felvenni azt érdemes, akinek a tudása a céged hosszú távú, napi működésének része. Bérelni azt, akire egy projekthez, egy csúcsidőszakhoz vagy egy ritka szakterülethez van szükség. Az IT-szakemberek felvétele lassú, drága és bizonytalan, egy kkv-nak különösen. Ezért a legtöbb kis- és középvállalatnál a jó felállás vegyes: egy-két belső ember, aki ismeri a céget, és külső szakemberek, akik akkor jönnek, amikor kell.

Mekkora a hiány?

Az Eurostat szerint 2023-ban az uniós cégek közül azoknak, amelyek IT-szakembert kerestek, 57,5%-a nehezen tudta betölteni az állást. A cég méretével nő a nehézség: a nagyvállalatoknál 68%, a közepeseknél 59,2%, a kicsiknél 53,4% volt ez az arány. A leggyakoribb okok: kevés jelentkező, hiányzó képzettség és magas bérigény.

A kis cégek közül 2024-ben csak 14,04% foglalkoztatott egyáltalán IT-szakembert, a nagyoknál ez 78,44%. 2023-ban a kis cégeknek csak 6,23%-a próbált IT-szakembert felvenni.

Magyarországon az IT-szakemberek a foglalkoztatottak 4,5%-át adják, az uniós átlag 5,0%, a 2030-as hazai cél 8,3%. A hiány tehát nem csökken, hanem a következő években is velünk marad. Egy kkv ebben a versenyben ritkán tud a nagyvállalatokkal bérben és karrierlehetőségben versenyezni, ezért érdemes reálisan felmérni, melyik szerepet tudja tartósan betölteni, és melyiket nem.

Mennyibe kerül?

A KSH adatai szerint 2025-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az informatikai ágazatban (TEÁOR'25 K ág: távközlés, számítógépes programozás, információtechnológiai szaktanácsadás, számítástechnikai infrastruktúra) 1 156 563 forint volt, a nemzetgazdasági átlag 705 014 forint. Ez az átlag 1,64-szerese, és a tapasztalt szakembereké ennél jóval több.

A bér azonban csak egy része a költségnek. Egy felvett munkatárs teljes költségébe beletartozik:

• a munkáltatói járulékok;
• a toborzás (hirdetés, fejvadász, a vezetők ideje az interjúkon);
• a betanulás, amíg a munkatárs teljes értékű nem lesz;
• az eszközök, licencek, képzések;
• a kockázat, ha a munkatárs fél év után továbbáll.

A toborzás ideje is költség. Az amerikai HR-szakmai szervezet (SHRM) adatai szerint egy nem vezetői pozíció betöltésének mediánideje 39 nap, és az IT-ban a hiány miatt ez gyakran hosszabb. Addig a munka vagy áll, vagy valaki más végzi a saját feladatai mellett.

Mikor érdemes felvenni?

• Ha a tudás a cég versenyelőnyének része: a saját termék fejlesztése, a kulcsfontosságú rendszerek ismerete.
• Ha a feladat hosszú távú és folyamatos, nem projektszerű.
• Ha a céget, a folyamatokat és az embereket mélyen ismerni kell: a belső informatikus, aki tudja, ki mit használ és miért.
• Ha a tudást a cégben kell tartani, és nem szeretnéd, hogy egy külső partnerhez kötődjön.

Mikor érdemes bérelni?

• Projektre: egy ERP-bevezetés, egy migráció, egy fejlesztés, amely hónapokig tart, utána lezárul.
• Ritka szakterületre: biztonsági audit, adatbázis-optimalizálás, AI-integráció, amelyre egy kkv-nak évente néhány hétig van szüksége.
• Csúcsidőszakra: ha átmenetileg több kapacitás kell, mint amennyi a belső csapatnak van.
• Gyorsan: ha nincs idő hónapokig toborozni.
• Kipróbálásra: ha még nem tudod, pontosan milyen tudás kell hosszú távon.

Óradíj vagy fix ár?

A bérelt szakember vagy csapat két fő elszámolási formában dolgozhat:

• Óradíj vagy napidíj (time and material): rugalmas, a ténylegesen elvégzett munkáért fizetsz, a feladat menet közben pontosodhat. A költség kevésbé kiszámítható.
• Fix ár: előre ismert költség egy pontosan leírt eredményért. Minden változtatás külön egyeztetést igényel, és a szállító a kockázatot beárazza.

Egy bankszektorbeli kutatás 237 szoftverfejlesztési szerződést vizsgálva arra jutott, hogy a választás a projekt bizonytalanságán, összetettségén és egyediségén múlik, nem pusztán a méretén. Egyszerűen fogalmazva: ami jól leírható és stabil, arra jó a fix ár, ami menet közben pontosodik, arra az óradíj.

Egy egyszerű döntési táblázat

Kérdés	Inkább felvétel	Inkább bérlés
Mennyi ideig kell?	évekig, folyamatosan	hetekig, hónapokig
Mennyire egyedi a tudás?	a cég saját rendszerei, folyamatai	általános vagy ritka szakterület
Milyen gyorsan kell?	van idő toborozni	most kell
Mennyire kiszámítható a terhelés?	egyenletes	hullámzó, projektalapú
Kié a tudás hosszú távon?	a cégé kell legyen	elég, ha dokumentálva átadják

Ha a válaszok többsége a bal oszlopba esik, a felvétel a jobb. Ha a jobba, a bérlés. Ha vegyes, a következő fejezetben leírt kombináció.

A vegyes felállás

A legtöbb kkv-nál a legjobb megoldás nem vagy-vagy:

• egy belső felelős, aki ismeri a céget, felel az informatikáért, és a külső partnerekkel dolgozik;
• egy állandó külső partner az üzemeltetésre és a napi támogatásra;
• bérelt szakemberek vagy csapatok a projektekre és a ritka szakterületekre.

Ennek a felállásnak az a lényege, hogy a cég kezében marad a döntés és a tudás, a kapacitás pedig rugalmas. Egy 20–50 fős cégnél a belső felelős gyakran nem is főállású informatikus, hanem egy műszakilag érdeklődő munkatárs vagy vezető, aki a külső partnerekkel tartja a kapcsolatot. A lényeg, hogy legyen valaki a cégben, aki érti, mi történik, és dönteni tud.

Hogyan illeszd be a bérelt szakembert?

Egy bérelt szakember akkor hoz a legtöbbet, ha az első naptól a csapat része, nem egy külső szigetként dolgozik. Néhány egyszerű lépés sokat segít:

• Világos cél és határidő: írd le, mit kell elérnie, és mikor. Egy jól megfogalmazott cél többet ér, mint egy hosszú feladatlista.
• Hozzáférések az első napra: fiókok, rendszerek, dokumentáció. Minden nap, amíg ezekre vár, kidobott pénz.
• Egy belső kapcsolattartó, akihez kérdéssel fordulhat, és aki dönteni tud.
• Rendszeres, rövid egyeztetések: hetente egyszer, mi készült el, mi akad, mi a következő lépés.
• Bevonás a csapat életébe: a közös megbeszéléseken, a csatornákban. A jó külső szakember így tanul a cégtől, és a cég is tőle.

Mennyibe kerül, ha nincs ember?

A döntésnél ritkán számolnak azzal, mennyibe kerül, ha a pozíció betöltetlen marad. Egy elhalasztott fejlesztés, egy késő biztonsági frissítés, egy hónapokig húzódó rendszerbevezetés mind valós költség, csak nem jelenik meg egy számlán. Ha a toborzás hónapokig tart, egy átmeneti, bérelt szakember gyakran nem drágább megoldás, hanem az egyetlen, amellyel a munka addig is halad.

Hogyan maradjon a tudás a cégnél?

A bérlés legnagyobb kockázata, hogy a projekt végén a tudás a külső szakemberrel együtt távozik. Ez megelőzhető:

• dokumentáció a szerződés része legyen, ne utólagos kérés;
• a belső felelős vegyen részt a projektben, ne csak az átadáson;
• átadási időszak a projekt végén, amikor a belső csapat már maga dolgozik, de a külső szakember még elérhető;
• a hozzáférések (szerverek, fiókok, kód) a cég nevén legyenek.

Mire figyelj a partner kiválasztásánál?

• Ugyanazok az emberek dolgoznak a projekten végig, vagy cserélődnek? A gyakori csere a tudás elvesztésével jár.
• Van-e tapasztalata hasonló méretű és iparágú cégnél? Kérj referenciát, és beszélj egy korábbi ügyféllel.
• Hogyan dokumentál, és mit ad át a projekt végén?
• Ki a kapcsolattartó, és milyen gyorsan reagál?
• Milyen nyelven és időzónában dolgozik? Egy hazai vagy közép-európai partnernél ez ritkán gond, egy távoli offshore partnernél viszont napi kérdés lehet.
• Milyen adatvédelmi és biztonsági garanciákat ad, ha a cég rendszereihez és adataihoz fér hozzá?

Gyakori hibák

Csak az óradíjat hasonlítják össze. Egy olcsóbb, de lassabb vagy tapasztalatlanabb szakember végül többe kerül. A kérdés a teljes projekt költsége, nem az óradíj.

Nincs belső gazda. Ha senki nem felel a cégen belül a külső partner munkájáért, a projekt elsodródik, és a döntéseket a partner hozza meg helyetted.

A tudás nem marad a cégnél. Dokumentáció és átadás nélkül minden projekt után újra a külső partnertől függsz.

Kritikus feladat egyetlen külső emberen. Ha egy fontos rendszert csak egy bérelt szakember ismer, az ugyanolyan kockázat, mint egy belső kulcsember. Legyen helyettes vagy dokumentáció.

Amit mi láttunk

A csapatunk egyik korábbi projektjén egy több mint 7000 fős nemzetközi állategészségügyi vállalat 27 országban vezetett be egységes CRM-et. A mi csapatunk ebben öt fővel vett részt: projektmenedzser, architekt, két üzleti elemző és egy értékesítési szakértő. A projektben rajtunk kívül többen is dolgoztak, a fejlesztőket például nem mi adtuk.

Ez jól mutatja a bérlés egyik legjobb formáját: nem egyes embereket, hanem egy összeszokott, a feladathoz összeállított szakértői csapatot hoz be a cég, amely pontosan azokat a szerepeket tölti be, amelyekre a projektben szükség van, és a projekt végén kivonul.

Mit tegyél most?

1. Írd le, milyen IT-feladatok vannak a cégnél, és melyik folyamatos, melyik projektszerű.
2. Döntsd el, mi a kulcstudás, amelynek a cégben kell maradnia.
3. Számold ki egy felvétel teljes költségét, a toborzással és a betanulással együtt.
4. A projektekre és a ritka szakterületekre keress megbízható külső partnert.
5. Rögzítsd a szerződésben a dokumentációt, az átadást és a hozzáféréseket, már az első napon.
6. Nevezz ki belső felelőst, aki a külső partnerekkel dolgozik, és évente nézd át a felállást.

Ha szeretnéd, hogy egy projekthez vagy egy ritka szakterülethez megfelelő szakembert vagy csapatot biztosítsunk, nézd meg az IT outsourcing szolgáltatásunkat.

GYIK

Mennyi ideig tart egy IT-szakember felvétele?

Az SHRM adatai szerint egy nem vezetői pozíció betöltésének mediánideje 39 nap, az IT-ban a hiány miatt gyakran több. Az Eurostat szerint az IT-szakembert kereső uniós cégek 57,5%-a nehezen tudta betölteni az állást.

Mennyit keres egy informatikus Magyarországon?

A KSH szerint 2025-ben az informatikai ágazatban a teljes munkaidős bruttó átlagkereset 1 156 563 forint volt, a nemzetgazdasági átlag 705 014 forint.

Mikor éri meg bérelni a felvétel helyett?

Projekteknél, ritka szakterületeknél, csúcsidőszakokban, és ha gyorsan kell a kapacitás. Ha a tudás a cég hosszú távú működésének része, a felvétel jobb.

Óradíj vagy fix ár?

Ha a feladat jól leírható és stabil, a fix ár. Ha menet közben pontosodik, az óradíj. Gyakran jól működik a kettő keveréke: fix áras felmérés, utána óradíjas megvalósítás.

Hogyan maradjon a tudás a cégnél bérlésnél?

A dokumentációt a szerződésben rögzítsd, a belső felelős vegyen részt a projektben, legyen átadási időszak, és a hozzáférések a cég nevén legyenek.

Források

• Eurostat – ICT specialists – statistics on hard-to-fill vacancies in enterprises
• Eurostat – ICT specialists in employment
• Európai Bizottság – Digital Decade 2025 country report: Hungary
• KSH STADAT 20.1.1.47. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként (TEÁOR'25)
• SHRM – Recruiting Benchmarking
• Euronews – Looking for a job in ICT? These European countries are desperate for new hires
• Fink, Schechtman, Lichtenstein – Contract choice in software development outsourcing (MCIS 2010)